udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2 találat lapozás: 1-2

Intézménymutató: Magyar Földrajzi Társaság

2000. május 5.

Egy Csoma Sándor-rajongó "idegen", a Nagyenyedtől a Himalájáig Kőrösi Csoma Sándorral című könyv /Bethlen Gábor Kiadó, Sopron/ francia szerzője Bernard Le Calloc'h. A Sorbonne-on jogot végzett és a közép-európai népek történelmét tanulmányozta, ezért kérte 1947-ben a francia külügyminisztériumot, hogy Magyarországra helyezzék. Diplomáciai pályáját Budapesten kezdte, de ezt megelőzően, míg meg nem szüntették, a gödöllői premontreiek francia nyelvű gimnáziumában tanított. Mint nyugati követségi titkárt, az ötvenes évek kommunistái nem nézték jó szemmel. "Gyanús" magyarbarátként ellenségnek számított. Figyelték, követték, zaklatták. 1949-ben, a Rákosi-korszakban idegennek magyar nőt venni feleségül kész kálvária volt. Öt év magyarországi tartózkodás után, 1953-ban, éppen Sztálin halála napján tért haza Párizsba magyar családjával. Rövid diplomáciai karrierje során megtanult magyarul, oroszul, szerb-horvátul, s részben finnül is. Tudományos munkássága eredményeként számtalan történelmi és földrajzi vonatkozású cikket, tanulmányt írt. Hat könyve jelent meg a témában. Kőrösi Csoma sorsa, tudós magatartása, példája élete fontos részévé vált. Eddig közel 300 cikket közölt és két könyvet írt róla magyar nyelven. A Francia Földrajzi Társaság választmányi tagja, a Francia Finnugor Társaság alelnöke és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. Le Calloc'h minden írást, könyvet, dokumentumot áttanulmányozott, ami Kőrösi Csoma Sándorról szólt. Szerkesztett is egy 4000 szócikket és fotókat tartalmazó Kőrösi Csoma-lexikont és összegyűjtött minden rá vonatkozó, vele kapcsolatos cikket, tanulmányt, relikviát. A Magyar Tudományos Akadémián is többször tartott előadást. Két földrajzi kutató expedíciót szervezett Közép-Ázsiában, járt a Himalájában és Ladakhban is. Élményeit, tapasztalatait nagy sikerű útikönyvben írta le. Újabban a magyarbarát kutatót más magyar nagyságok - Ujfalvy Károly finnugor szakértő, Munkácsy Mihály festőművész, gróf Pállfy Mária, Kinsky herceg feleségének az élete és múltja is foglalkoztatja. Idén a Kőrösi Csoma Sándor-napok előadó vendége volt. /Kicsoda Ön, Bernard Le Calloc'h? = Brassói Lapok (Brassó), 2000. máj. 5./

2006. november 3.

Vofkori László Székelyudvarhelyen élő egyetemi előadótanár és szakíró munkássága a földrajztudományból kiindulva fedi le a kultúra és a honismeret számos vetületét. Vofkori László Bukarestben védte meg doktori értekezését, jelenleg, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. A többlépcsős művelődési modell híve, a természettudományos, a műszaki és a humán műveltség együttes átadása ma korigény. Vofkori könyvei közül sok a Székelyföldről szól. Nagyjából elkészült egy közel 900 oldalas kézirata: A nemzetközi turizmus földrajza, amely egyetemi jegyzet is lenne. Ezt követi az Általános településföldrajz című egyetemi jegyzetének befejezése. Ha minden jól megy, két-három éven belül elkészül egy tanulmánykötete „Az erdélyi magyarság kulturális földrajza” címmel: ez egy alkotásföldrajzi monográfia, és egy körülbelül 120 térképet tartalmazó munka, ezt „Az erdélyi magyarság művelődéstörténeti atlasza” fogja majd kiegészíteni. Régebbi tervei között van egy háromkötetes földrajzi szakmunka: „Székelyudvarhely. Városföldrajzi tanulmányok”. Tervei között szerepel továbbá az Emberkalauz munkacímet viselő, ezer szócikket magába foglaló emberismereti és szociográfiai gyűjtemény is. Ide kapcsolódik Tanulás, tudás, alkotás című tervezett esszékötete. Ugyancsak diákoknak, egyetemistáknak készítené el Tudományok kisenciklopédiája című, közel 2500 tudományágat és szaktárgyat magába foglaló munkáját. Vofkori László (sz. Brassó, 1944. márc. 3.) a kolozsvári Babes-Bolyai TE földrajz-biológia szakán diplomázott 1966-ban, több iskolában és főiskolán tanított, 2001-től a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara Gazdaságtudományi Tanszékének oktatója Csíkszeredában. A földrajztudomány doktora (1979, Bukarest), kutatási területe felöleli ennek számos ágazatát. Eddig húsz könyve jelent meg, legutóbbi munkája: Románia turizmusföldrajza (Csíkszereda, Pro-Print, 2006). Többek közt a Román és a Magyar Földrajzi Társaság, az EME és az MTA Köztestületének tagja. /Tóth Adél: Az „aprómunka” nagy szerepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék